Paradicsom korai vízigénye
Április végén palántázhatjuk a korai szabadföldi paradicsomot. Az 5×5 vagy 7×7 cm-es tápkockában nevelt, bimbós palántákat a kiültetés előtt 8-10 nappal kezdjük edzeni, azaz intenzívebben szellőztessünk, fokozatosan csökkentsük a hőmérsékletet, és ritkábban öntözzünk. Kiültetés előtt célszerű réztartalmú szerrel permetezni a baktériumos betegségek ellen.
Az április végi palántázásnál előfordulhat, hogy a hideg hajnalokon a növények fagykárt szenvednek. Akkor a sérült növényeket vágjuk vissza a talaj felszíne felett, mert a megmaradt szárrészből gyorsan új hajtásokat nevelnek és még így is korábban teremnek, mint a májusban kiültetett tövek. Korai szabadföldi termesztéskor 100-125+35-40 cm-es ikersoros elrendezésben ültessük ki a féldeterminált hibridek palántáit. Előtte érdemes 120-150 mm vízadagot kijuttatni, ez kötött talajon könnyíti a morzsás szerkezet kialakítását is.
A későbbiekben is az öntözés az egyik legfontosabb teendőnk, mert a rendkívüli száraz tél után a tavasz is csapadékszegény. Egy-egy kisebb eső nem elegendő, ugyanis a talaj az utóbbi években olyan mélyen kiszáradt, hogy még eső után is célszerű öntözni.
Hazánkban átlagos csapadékos időben a megfelelően művelt talaj nedvességtartalma június közepéig elég a paradicsom fejlődéséhez. Ez alól kivétel a palánták ültetéskori beiszapolása. Ehhez homok- és homokos vályogtalajokon 0,5-1, vályog- és agyagos vályogtalajokon 0,4-0,5 liter vizet adagoljunk tövenként.
A paradicsom felszívó gyökérzetének mintegy 80%-a a talaj 20-30 cm mély zónájában helyezkedik el. Egy liter víz 1 négyzetméteren 1 cm mélyen áztatja be a talajt . Ha azt szeretnénk, hogy a gyökérzónát átnedvesítsük, 30- 40 liter vizet kell négyzetméterenként kijuttatni, általában az esti, vagy éjszakai órákban. A csepegtető öntözés termésbiztonságot növelő és víztakarékos eljárás.