A zöldségfélék víz és tápanyagellátásának kölcsönhatása
A növényvédelem és a tápanyagellátás, akárcsak a környezeti tényezők, bonyolult kölcsönhatásban vannak egymással. A tápanyagok felvételét a növény egészségi állapota jelentősen befolyásolja. Számos esetben a tápanyaghiány tünetei nem azért alakulnak ki a növényen, mert a talaj tápanyagokban szegény, hanem azért mert valamilyen szárbetegség vagy gyökérkártevő van jelen.
A környezeti tényezők hatása
A környezet, főleg klimatikus tényezők hatása a kártevők és a betegségek megjelenésére általában ismert, de sokan nem tudják, hogy a tápanyagok felvételét, hatását is sok vonatkozásban módosíthatják. A fény, a hőmérséklet és a páratartalom elsősorban a növények asszimilációs tevékenységén keresztül hat a tápelemek felvételére. Míg télen a hajtatásban a kevés fény, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet, addig nyáron az erős napsütés, a száraz levegő és a nagy meleg okoz élettani zavarokat, fejlődési rendellenességeket. A lombtrágyák hatékonyságát jelentős mértékben rontják a levélbetegségek.
A felmelegedett talajból a sekélyen gyökeresedett növények akkor sem tudnak elegendő nedvességet és – nedvesség hiányában – tápanyagokat felvenni, ha rendszeresen öntözünk. Ezért fordulhat elő, hogy tápanyaggal jól ellátott talajon, egészségesnek látszó növények alsó levelein vagy termésén is jelentkeznek a tápanyaghiány tünetei, például – csak a legismertebbet említve – a paprika és paradicsom bogyók ún. csúcsrothadásos betegsége, amit a legnehezebben transzspirálódó tápelemnek, a mésznek a hiánya okoz.
A jó kertész megpróbálja a növény gyökereit minél mélyebbre kényszeríteni, a növényeket a kritikus hőségen, a felmelegedett talaj okozta sokkon átsegíteni. A kiültetést követően tehát visszafogja a vizet, hagyja a talaj felső rétegét kiszáradni, amitől a gyökerek a mélyebb, nedvesebb rétegbe törekednek. Hasonló okokra vezethető vissza a káposzta és a fejes saláta levélszélszáradása is.
A vízhiány hatásai
A vízhiány közvetve mikroelemhiányt is okozhat. A növény által igen kis mennyiségben felvett és rendszerint a talajban is csak nyomokban előforduló elemek víz segítségével válnak a növények számára felvehetővé. Ha nincs elég víz, ezeknek az elemeknek a hiánya következtében a hajtásvégeken, a fiatalabb leveleken egy idő után megjelennek a klorotikus tünetek. Ilyenkor nem mikroelemtrágyákat kell használni, hanem alaposan meg kell öntözni a talajt. Egyébként is a zöldségtermesztésben, ahol sok szerves trágyát használunk, ritka az olyan eset, amikor a talajból hiányzik valamelyik mikroelem. A hiány inkább a nehéz felveA vízhiány hatásai hetőségből adódik.
A napégés és a csúcsrothadás
Az augusztusi erős napsütés is károsíthatja a zöldségféléket.Jól ismert a napégés jelensége a babon, a paradicsomon és a paprikán. Ez nem tévesztendő össze a fent említett csúcsrothadásos betegséggel, amit a vízhiány, mészhiány és túltrágyázás okoz. A csúcsrothadás – mint neve is mutatja – a termés csúcsi részén, a bibepont közelében lép fel, a napégés viszont a termésnek bármely nap felé eső részén kialakulhat.
A túlöntözés hatásai
Nyár közepétől, végétől jelentős fordulat Agricultural Products áll be: a rövidebb nappalok és a csökkenő hőmérséklet hatására mérséklődik a növények párologtatása. Már nem kell olyan intenzíven öntözni, mint júniusban vagy júliusban. Az ilyenkor és ősszel gyakran tapasztalható túlöntözés a kötöttebb talajokat levegőtlenné teszi, a levegőtlen talajból a növény a fejlődéséhez nélkülözhetetlen vasat nem tudja felvenni, ennek következtében kisárgul a hajtása. Először csak a fiatal erek közötti szövetek sárgulnak meg, ettől a növény levele pókhálószerű lesz, majd később maguk az erek is kivilágosodnak. Ilyen esetben az öntözés átmeneti szüneteltetésével, a talaj alapos fellazításával, kapálásával a hajtásvégek klorózisa gyorsan megszüntethető.
A sok víztől, az egyenetlenül érkező csapadéktól a termések kirepedhetnek, különféle fertőző betegségekjelenhetnek meg rajtuk. Erre gyakran találunk példát a káposztánál, a sárgarépánál, a karalá- bénál, a reteknél és a paradicsomnál is. Jelentős lehet a kár, ha az öntözések alkalmával nagy mennyiségű nitrogénműtrá- gyát is használunk, ami a szöveteket fellazítja, különösen hajlamossá téve a termést a repedésre.