Spenót
A spenót a finoman elmunkált, elegendő tápanyagot tartalmazó, mészben nem szűkölködő, közép-kötött talajokon érzi magát a legjobban. Nem kedveli az erősen savanyú és a nagyon lúgos, tehát szélsőséges talajokat és a laza homokot sem.
A család fogyasztására ne vessünk egyszerre sok spenótot, inkább kétszer vagy háromszor egyhetes időközökben. A vetés ápolása csak a gyomlálásból és kapálásból áll. Jóllehet a spenót sok vizet fogyaszt, az öntözésére nemigen kerül sor, mert tavasszal a talajban még rendszerint van elegendő nedvesség ahhoz, hogy lombozatát felnevelje.
A szögletes, világosszürke magokat szeptemberben vethetjük. A kikelt növények némi takarás (szalma, lekaszált fű, kukoricaszár stb.) védelmében baj nélkül áttelelnek. Ha a vetés fölé fóliaalagutat készítünk, akkor már februárban szedhetjük a friss spenótleveleket.
A legtöbben korán tavasszal – mihelyt a talajmunkákat el lehet végezni – vetik el a spenót magját is. A magvak már 4 °C-os hőmérsékleten csírázni kezdenek, és a fiatal növények nem érzékenyek a kisebb talaj menti fagyokra.
Áttelelő veteményezés
Őszi vetésű, átteleltetéses, termesztésre azok a zöldségfélél alkalmasak, amelyeknek az őszi hűvösebb időszakban megfelelő méretűre fejlődik a téli időszakot
átvészelni képes szerve (általában a gyökér, valamint a
hajtáscsúcs,esetleg a levélzet egy része), hogy tavasszal gyorsan növekedésnek indulhasson.
Spenót esetében ismert az őszi szedéshez vagy átteleltetéses termesztéshez való vetés, de a kettő általában sikerrel kombinálható. Mindegyik esetben állandó helyre vetjük a magokat.
Ha ősszel szeretnénk szedni, augusztus közepétől szeptember közepéig érdemes vetni, a márciusi szedéshez szeptember második felében vessünk. A sikeres átteleléshez fontos, hogy október végén, november elején legyen 1-2 kifejlett levél a töveken – ez jelzi számunkra, hogy a növények kellően megerősödtek és képesek lesznek megbirkózni a fagyokkal. Márciusban ezek az őszi levelek adják majd az első szedés zömét.
Ha őszi szedésre (is) vetett növényeket szeretnénk átteleltetni, ott is fontos, hogy a fagyok beálltakor viszonylag kifejlett levél is legyen a növényeken,és hogy a tenyészőcsúcs ép maradjon (szedéskor ne törjük le). Az áttelelő spenót fő szedési időszaka áprilisban van, de a növények felmagzásáig, még májusban is szedhetünk valamennyi levelet, különösen, ha a talaj tápanyaggal jól ellátott, illetve, ha a szedések után komplex vagy nitrogéntartalmú műtrágyát juttatunk ki. A spenótlevelek magas nitráttartalmának elkerülésekor figyeljünk arra, hogy négyzetméterenként kb. 3-4 gramm nitrogén hatóanyagot (ammónium-nitrátból pl.10-12 g-ot) adjunk, és lehetőleg ne a hajnali órákban, hanem délután vagy este szedjük a leveleket.
A legcélszerűbb vetési sortávolság 20 cm, a vetési mélység 2-3 cm. Ilyen vetés esetén 10 m2 elvetéséhez 30-40 gramm magra van szükség.
Őszi vetésre az Eszkimó, tavaszi vetésre a Matador és a Popeye fajták ajánlatosak.
Legelőnyösebb, ha előző évben trágyázott talajba vetjük. Mint a nagy lombozatot fejlesztő növények általában, a spenót is sok nitrogént és káliumot vesz fel, ezért a műtrágyák közül a nitrogén- és kálitartalmúakra reagál kedvezően.
Ha a spenótvetés fölé melegágyi ablakot teszünk, vagy fóliaalagutat építünk, akkor – különösen napsütéses időszakban – a növények igen gyorsan fejlődnek, és a vetéstől számított 6-7 hét alatt szedésre alkalmassá válnak. A hőmérsékletnek azonban nem szabad tartósan 20 °C fölé emelkednie, mert akkor a növények nagyon megnyurgulnak, és leveleik értéktelenekké válnak.
A levéltermést folyamatosan szedhetjük, mindig a nagy leveleket részesítve előnyben, hogy a kisebbek még utána nőhessenek. A zsenge spenótlevél nyelét se kell föltétlenül eltávolítani.
Négyzetméterenként két, két és fél kiló levéltermésre számíthatunk.
Még a szabadban termelt spenót idénye is befejeződik április végére. Ekkor a zsenge leveleket már leszedtük, és a növényállomány magszárba megy. Nagy kár volna a letermett ágyást a továbbiakban parlagon hagyni! Ezért az utolsó szedés után a felmagzott spenóttöveket kiszedjük, és a komposztot gazdagítjuk vele. A megtisztogatott ágyást megterítjük komposztfölddel vagy dúsított tőzeggel, valamint könnyen oldódó műtrágyával (2-3 dkg/m2). Ha azt tapasztaltuk, hogy a talajban kártevők élnek, akkor szórjunk ki Galition vagy Diazinon 5 G nevű talajfertőtlenítő szert is.
Egyre több kertbarát igyekszik arra, hogy sajátmaga termelje meg a jövő évi vetőmagot. Erre ösztönöz bennünket az a körülmény, hogy a vetőmagvak beszerzése nem kis költséggel terheli a termelést.
A spenót vetőmagját nagyon könnyen állíthatjuk elő. Amikor májusban a növények felmagzanak, válasszunk ki két-három erőteljes tövet és azokat hagyjuk meg, amikor a többit kiszedjük az ágyásból. A magszárakat akkor vágjuk majd le, amikor a levelei már megsárgultak, hervadnak. Ekkor kiterített papírlapra kirázogatjuk belőlük a háromszögletű magokat.
Az így előkészített talajt ássuk fel, de most már vékony szeleteket emeljünk ki az ásóval a földből, hogy a talaj minél kevésbé legyen rögös. Ugyanezt a célt szolgálja az ásás utáni haladéktalan gereblyézés is.
A jól elmunkált ágyásba a spenót utáni főterménynek paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, uborka vagy dinnyepalántákat ültethetünk, illetve rövidebb tenyészidejű zöldségfélék magját vethetjük.