Őszi tennivalóink
Lassan a téli alma és körte, a gyökérzöldségek is a tárolókban, pincékben várja, hogy fogyasztásra kerüljenek, még a naspolya, birs és a szelídgesztenye szedése van hátra. Felmerül ilyenkor, hogy kell-e valamilyen munkát végeznünk a gyümölcsfáknál. Általában, normális nyarak után ilyenkor megkezdhetünk egy őszi metszést, kéregtisztítást és záró permetezést. Előkészíthetjük az ágyásokat a jövő évre.
Metszeni kell a gyümölcsfákat
A gyümölcsöskertben most ismét a metszőollóé a fő szerep. Kevesen tudják, hogy a meggyfákat rendszeresen metszeni kell, pedig e nélkül felkopaszodnak, ostorokat fejlesztenek, amelyeknek a végén csak néhány levél és egy-két szem gyümölcs terem.
A nagyon felmagasodott cseresznyefák vezérágát is ilyenkor a legidőszerűbb visszavágni a kívánt magasságra. Ügyelni kell azonban arra, hogy az ág végén lévő sebhelyet nagyon alaposa védjük meg a beszivárgó nedvesség ellen.
A kórokozók ősszel sebeken keresztül is fertőznek. Szinte nincs olyan kert, ahol valamilyen betegség ne jelent volna meg. Ezért ha szükséges valamelyik ágat levágnunk, visszametszenünk, a sebkezelést is feltétlen végezzük el. Ha viszont nem feltétlen muszáj, most inkább tegyük vissza az ollót, fűrész és a permetezőt vegyük elő.
Fölösleges sebzést ne végezzünk. Ha mégis szükséges, akkor viszont ne késlekedjünk, vágjuk le a fertőzött ágrészt és kezeljük le a sebet.
Mézgacseppek az őszibarack hajtásain
Sokan tapasztalják és szomorúan látják, hogy az őszibarackfák egyes hajtásai, ágai elszáradnak, a vastagabb ágakon mézgacseppek tűnnek elő, sőt a régebbi sebek körül rákos szövetburjánzás indul meg. Ezt megelőzendő nagyon ajánlatos még most elvégezni az őszibarackfák zöldválogatását, mert ezzel csökkentjük a télvégi termőre metszéskor szükségképpen ejtett sebzések számát. Vágd ki tehát tőből a fákon levő hajtások közül azokat, amelyek túlságosan sűrűn állnak, befelé törekednek a korona belsejébe, egymást keresztezik vagy betegesen fejlődnek.
Kivágott fa helyére ne ültesd ugyanazt!
A kipusztult fák helyére néhány évig ne ültess csemetét. Ha ez mégis, valamilyen okból elkerülhetetlen, akkor a gödör talaját ki kell cserélni – ami jelentékeny munkával és költséggel jár.
A letermett bogyósok átnézése
Vizsgáld át az idős ribiszke- és köszmétebokrokat és a felkopaszodott, letermett, elöregedett ágakat tőből távolítsd el. (Ehhez erősebb marokra van szükség, tehát jól teszed, ha férjedre bízod a munkát.) Bízom benne, hogy a múltkori levelem alapján a letermett, kétéves málnavesszőket már lemetszettétek és a fertőzött vesszőket elégettétek.
A letermett szamócaágyást tartsd gyommentesen – ami nem könnyű feladat, de elkerülhetetlenül szükséges!
Távolítsd el a dió száraz ágait
Most lehet a diófákról lefűrészelni vagy ollóval levágni a száraz, illetve fölösleges ágakat. Ha erre szükség van, ne mulaszd el a kínálkozó alkalmat! Más időpontban nem szabad a diófához ollóval, illetve fűrésszel még közeledni sem, mert olyan erős a gyökérnyomása, hogy a seben keresztül literszám veszti el a nedvét.
Szedjük össze a hullott gyümölcsöt, ne hagyjuk a fák alatt, mert azok is visszafertőznek.
Vizsgáld át a szőlőtőkéket, és állapítsd meg, hogy hány hiányzót kell az ősz folyamán pótolni. Az elöregedett, a nem termő, a rossz fürtöket érlelő tőkéket érdemes kivágni és helyettük új oltványt ültetni, vagy tavasszal átoltani őket.
Nézzük, mire kell figyelnünk szüret után, lombhullás előtt:
A meggy- és cseresznye blumeriellás levélfoltossága, moníliája, a kajszi gnomónia, szilvarozsda, őszibarack tafrina, almatermésűek tűzelhalása és varasodása, a diófák gnomóniás levél- és termésfertőzése ellen a jövő évi fertőzésveszély megelőzés érdekében a teljes lombhullás előtt réztartalmú gombaölő szeres lemosó kezeléssel védekezzünk, de úgy, hogy a lehullott lombot is alaposan áztassuk át.
A peronoszpóra gombája a lehullott levelekben és a kéregrészeken telel át, ezért a rezes készítményekkel való kezeléssel megelőzhetjük a jövő évi kártételt. A lisztharmat gombára ugyanez érvényes. Az egres és a ribiszke lisztharmatos betegsége az idén is sok gondot okozott, őket se hagyjuk ki az őszi lemosó permetezésből.
A monília idén komoly károkat okozott a gyümölcsfáknál. A kórokozó meggyen, szilván, cseresznyén, kajszin, őszibarackon, de még a birsen, almán és körtén is megjelent. Kinek nem rothadt az alma, körte, szilva, barack a fán? A fertőzött gyümölcsökben, vesszőkben, gallyakban telel át gombafonalak formájában. Az itt termelődő spórák fertőzik meg tavasszal a növényeket. Ha most, szüret után, majd később a lombullás után is kapnak egy-egy áztató rezes lemosó permetezést a gyümölcsfák, nagymértékben csökkentjük a kórokozók túlélési esélyeit.
Szintén réztartalmú szerrel védekezhetünk a kajszi gnomóniás levélfoltossága ellen.
Diófák levelein kialakuló barna foltokat is a gnomóniás levélfoltosság gombája okozza. A kórokozó a dióburkokban telel át, ezért fontos a lomb elégetése és a rezes lemosó kezelés elvégzése. Most nem lehet kérdés, hogy a diófa levele mehet-e a komposztba vagy sem. Normális nyarakat követően ez visszatérő probléma volt, de miután a gnomónia szinte mindenhol megjelent… vagy elégetjük vagy nagyon mélyre elássuk a leveleket.
Málnásokban a málnagubacs-szúnyog rajzása befejeződött, nézzük át a vesszőket és ha látunk rajta gubacsokat, vágjuk ki és égessük el.
Bogyós gyümölcsű növényeknél (málna, ribiszke, köszméte) a levélbetegségek (mikoszferellás, leptoszfériás, didimella, lisztharmatos tünetek) mellett a gubacsszúnyog, és a pajzstetvek által okozott fertőzések mérséklése miatt fontos a fertőzött részek eltávolítása, elégetése.
Alma-, körte- és birsfákon a varasodást okozó gomba spórák formájában telel át, amelyek tavasszal a fertőzés forrásai lehetnek. Itt a lehullott levelek és a fertőzött vesszők eltávolítása és megsemmisítése is időszerű teendő + a sebkezelés.
A tafrina (levélfodrosodás) az őszibaracknál okoz visszatérő problémát, főleg ha tavasszal a párás levegőhöz még alacsony hőmérséklet is társul. A gomba nemcsak a lehullott levelekkel telel át, hanem a fák kérgén, ágain, hajtásain évekig fertőzőképes marad. Ezért a lombhullás utáni időszakban réztartalmú szerekkel gyéríthetjük a konídiumok számát, amely a baktériumos fertőzés ellen is véd.
A következő permetezés lombhullás után történjen.
Lombhullás utáni védelem
A szeptemberi permetezés után, lombhulláskor még egy záró permetezést el kell végeznünk. Ezzel a lemosó kezeléssel gombák áttelelő szaporítóképleteit pusztíthatjuk el, ezáltal csökkentjük a jövő évi fertőzés lehetőségét.
A lemosó permetszerhez tapadásfokozót is tegyünk. A lemosó kezelést mindig bő lével, nagy vízmennyiséggel végezzük, hogy a permetlé a kis repedésekbe is jól behatolhasson.
További tennivalók
Zöldségeskertekben a termények felszedésével együtt a gyökér- és szármaradványokat égessük el, mert így elpusztítjuk a jövő évben újrafertőző gombákat és rovarokat, ezáltal kevesebb növényvédő szert kell majd használnunk.
Mit lehet most vetni?
Most van az ideje az őszi vetéseknek is. A veteményeskert megtisztított és felásott ágyásaiba érdemes vetni spenótot, sóskát, petrezselymet; október második felében duggass el valamennyi dughagymát (ebből lesz a legkorábbi zöldhagyma tavasszal) és ültesd el a fokhagyma gerezdjeit is!
De maradjunk egyelőre az ősznél! Tudom, hogy vetettél áttelelő fejessaláta magot. Várd meg, hogy megerősödjenek, mert a korán kiültetettek – főként, ha hosszú az ősz – fejesedés nélkül mag-szárba mennek. Igaz viszont, hogy a túlkésőn ültetett palántákat a kifagyás veszélye fenyegeti.
A fejessaláta palántáit nem szabad mélyen ültetni! A száraz talajba kerülőket föltétlenül alaposan be kell öntözni! Az ilyen palánták még a fagyok előtt megerősödnek, zavartalanul áttelelnek és tavasszal korán fejesednek – még mielőtt a leveleik bőrszerűvé durvulnának.
Különben is érdemes volna nagyobb gondot fordítani a fejessaláta kerti termelésére, mert ez a termény ízletessége és tetszetőssége mellett igen értékes anyagokat, emészthető rostokat és vitaminokat is tartalmaz. Nálunk azonban csak tavasszal van becsülete a fejessalátának, amely rögtön a háttérbe szorul mind a családi konyhában, mind a közétkeztetésben, mihelyt megkezdődik az uborka szezonja. Pedig egészséges dolog volna egész évben fogyasztani salátát, amit lehetővé is tesz a sokféle, nálunk alig vagy egyáltalán nem ismert és nem termesztett salátafaj, mint például a kötöző-, a tépő-, a mezei-, az endívia- és a cikóriasaláta.
Talajművelés, tápanyagpótlás
Az őszi talajforgatással, műtrágyázással és szerves trágyázással a talaj termékenységét, a kiszórt műtrágyák hatékonyságát lehet növelni.
Csak a gyökerek mélységéig bedolgozott foszfor és kálium képes a tavaszi ültetések idejére olyan mértékben föloldódni, úgy eloszlani a talajban, hogy tavaszra a növények számára felvehetővé váljon. Ősszel ugyanaz a hatás érhető el a legolcsóbb műtrágyákkal, mint ami tavasszal a lényegesen drágább, speciális készítményekkel.
Az ásást nem szükséges elmunkálni (pl. elgereblyézni), a hantokban meghagyott földet nagyobb felületen éri a téli csapadék, így abból többet képes elnyelni és tárolni. Lezáratlan talaj esetében kisebb az eróziós kár is.
Szervestrágyázzunk. A szerves trágyát elsősorban a talaj szerkezetének javítása, víz- és tápanyagmegtartó képességének, levegőellátásának fokozás érdekében adjuk. Egységnyi szerves trágyának a 30 t/ha-t, azaz 3 kg/m2-t tartjuk, ennél kevesebb trágyának nincs számottevő hatása. A szabadföldi zöldségfélék esetében az említett érték kétszeresével (60 t/ha, azaz 6 kg/m2), hajtatásban háromszorosával, egyes zöldségfajok esetében ötszörösével, pl. paprika, uborka (90-150 t/ha-t, 9-15 kg/m2) számolunk.
A területet a palántázáshoz már most készítsd elő és a talajt lásd el gyorsan felvehető műtrágyával. N:P:K 15:15:15, tőzeg: talajlazító és megköti a vizet. A lassan oldódó műtrágyákat, a káliumot és a foszfort ősszel adjuk ki. A káliumot, nagyobb adag esetén, érdemes megosztani alap-, indító- és fejtrágyára, a foszfor egyszerre is kijuttatható. Ahhoz, hogy a sekélyen ültetett palánta és a magból kikelt fiatal növény is foszforhoz jusson – mivel lombtömegükhöz képest ebben a fenológiai fázisban igénylik a legtöbb foszfort –, tanácsos csekély mennyiséget (kb. 1dkg/m2 szuperfoszfát műtrágyát) tavasszal, indító műtrágya formájában is kiadni az ültetés vagy a magvetés idején.