SÖVÉNY
A sövény tömöttsége a nyírás gyakoriságától és a fényviszonyoktól függ. Ha jól választottuk az alakját, akkor a sövény minden oldalát elegendő fény éri. Ellenkező esetben az alsó vesszők kevés fényhez jutnak, ezért idő előtt fölkopaszodnak, elpusztulnak, a növényfal pedig kiritkul.
A legelőnyösebb alul szélesebbre hagyni a sövényt, fölfelé pedig kissé keskenyedőre vágni (metszetben trapéz), nem pedig négyzet alakúra. Ne felejtsük el, hogy a nagy lombnövekedéshez a sövényeknek sok vízre és tápanyagra van szükségük. A sövény formáját a kora tavaszi metszéssel alakítjuk ki, a június közepi munkákkal pedig fenntartjuk azt. Nyár elején körülbelül felére metsszük vissza a tavasztól nőtt hajtásokat. Ne vágjunk mélyen az idős részekbe, mert akkor nyáron nem lesz mutatós a növényfal. A metszést azért időzítsük június közepére, mert akkorra a cserjék erős növekedése nagyjából befejeződött. Utána már csak kis kiigazításokra lehet szükség.
A gyorsan növő cserjéknél augusztusban még szükséges az alakító visszavágás. Ha elmulasztjuk a sövények időbeni metszését, a növényfal elveszíti zártságát.