Káposztafélék palántázása
A primőr kelkáposzta, karfiol, karalábé, fejes káposzta, vöröskáposzta palántáit március végétől már a szabadba is kiültethetjük. A korai termesztéshez mindig rövid tenyészidejű fajtákat válasszunk. A tápkockás palánta nevelése mindig költségesebb, mint a szálas palántáé, de nagy előnye, hogy rövid idő alatt legyökeresednek a növények, gyorsan fejlődnek és 10-14 nappal korábban szedhetők.
Kelkáposztából a 60, fejes káposztából az 55-60, vöröskáposztából a 70-75, karfiolból a 70-80, karalábéból a 40-50 napos fajták a megfelelőek. Ha tápkockás palántákat nevelünk, a magot máris vethetjük. A palántanevelés 40-45 napig tart.. Fűtés nélküli fóliák alá március közepétől, szabadföldbe csak március végétől érdemes palántázni, mert az esetleges hideg hatására a növények megfázhatnak és termésképzés helyett magszárat nevelnek. A fátyolfóliás takarás biztosíték lehet a megfázás ellen. Az átmeneti alacsonyabb éjszakai hőmérsékletet (mínusz 1-2 °C) károsodás nélkül elviselik a káposztapalánták, de az erősebb, tartós hideg (mínusz 7-8 °C) kiválthatja a magszár képződését.
A korai termesztéshez, fűtött körülmények között célszerű a precíziós magot (kiegyenlített minőség, a csírázóképesség legalább 90%, gomba- és rovarölő szerek egyenletes elosztása) közvetlenül a tápkockába vetni. A káposztafélék hőigénye 13±7 °C. Csírázás idején 18-20, magkelés után a gyökérzet kialakulásáig 13-17, később nappal 15-17, éjszaka 12-14 °C lég- és talajhőmérsékletet ajánlott tartani a palántáknak. Ha a kedvező hőmérsékletet nem tudjuk tartani, elfogadható nappal a 10-15, éjszaka 5-10 °C közötti meleg.
A káposztafélék palántáit 5 x 5 vagy 7 x 7 cm-es földkockákban neveljük. A tápkockák készítéséhez 80-85 térfogatszázalék felláptőzeget 15-20% agyagmentes homokkal és köbméterenként 2 kg Volldünger és 3 kg Futor készítménnyel alaposan keverjünk össze.
A földkockák alá terítsünk fóliát, hogy a palánták gyökerei véletlenül se hatoljanak a talajba és így a talaj hőmérsékletét is emeljük. Akkor a legjobb a tápanyagfelvétel, ha a kockák hőmérséklete megegyezik a léghőmérséklettel, vagy attól csak 1-2 °C-kal alacsonyabb. Érdemes ezért a földkeveréket vetés előtt elő- melegíteni. A magok vetése és beöntözése után a tápkockákat vékony fóliával, vagy papírral takarjuk, amelyet a keléssel egyidejűleg távolítsunk el. A palántanevelő fóliasátrat naponta szellőztessük. A növényeket szükség szerint öntözzük, a földkockák kiszáradása ugyanis nagyon kedvezőtlen, viszont a túlöntözés is káros.
Ha a hideg időjárás miatt a karalábépalánták kiültetését el kell halasztani, célszerű a kifejlett palántákat a fejlődésükben visszatartani. Ebben az esetben kevesebb vízzel öntözzük a palántákat, a hőmérséklet nappal érje el a 18 °C-ot, éjjel pedig a 14 °Cot. Ajánlott a gyakori szellőztetés. Az ennél alacsonyabb hőmérsékleten tartott palánták megfáznak, és kiültetés után nem képeznek gumót, hanem megnyúlnak és magszárat hoznak.
A hajtatott karalábé ápolási munkái elsősor ban a klímaszabályozásra és a növényvédelemre összpontosulnak. A talaj hőmérsékletét állandóan 16 °C körül célszerű tartani, a léghőmérséklet tartósan soha ne legyen 8 °C alatt. Kisebb és rövid ideig tartó fagy, mínusz 4-6 °C még nem okoz károsodást. A karalábé sekélyen gyökeresedik, nagy vízigényű, ezért gyakran, kis vízadaggal (5-10 mm) kell öntözni. A palánták kiültetése előtt ajánlott a talajt vízzel feltölteni, a palántákat alaposan beiszapolni. A rendszeres öntözést akkor kezdjük, amikor a gumók elérik a 2 cm-es átmérőt, hogy a fejlődés ne álljon le, nehogy megrepedjen a gumó.