A málna növényvédelmi helyzete
A málna rügypattanása április első napjaiban megkezdődik, a hónap közepére 1 -2 cm-esek lesznek a levélkezdemények.
Május 6-án megjelennek az első bimbók, de az első virágok csak május utolsó dekádjában kezdenek nyílni. Ekkor lehűlhet az idő és ez a hűvös periódus átnyúlhat június elejére is. Az új hajtások képzése április végétől folyamatos. Június közepére a virágzás teljesen befejeződik, ezt megelőzően a virágzással egyidejűleg megindul a bogyónövekedés is. A virágzás idején kedvezőtlen lehet az idő, ezzel együtt előfordulhatnak termékenyülési problémák. A málna betakarítása június 30-tól indul meg általánosan.
Ha a közvetlen érés előtt nagy mennyiségű csapadék hullik, az károsan befolyásolhatja a gyümölcsminőséget.Mivel az ültetvényekben évről évre alacsony a szürkepenész-tünetes vesszők aránya így tavaly sem számítottunk a betegség nagymértékű előretörésére. A málna virágzása kezdetén csapadék többször esett, mégis csak néhány helyen tudott kialakulni észrevehető virágfertőzés. Mivel a nagyobb termelők virágzásban kezelték szürkepenészes rothadás ellen az ültetvényeiket, így nem tudott erősebb fertőzés kialakulni, ezzel magyarázható az átlagos termés. Szüretkor a június végi csapadék minőségi problémákat okozott. Ekkor még nem találtunk botritiszes gyümölcsöket, de a meleg és a magas páratartalom elősegítette a gomba kifejlődését. A szüret elején néhányszor esett az eső, később a gomba számára kedveződen időjárás következett, ezért nem alakult ki nagyobb fertőzés.
Tavaly tavasszal közepes volt a vesszőbetegségek tavalyról áttelelt, kiindulási fertőző potenciálja. Az erősen fertőzött leptoszfériás ültetvényekben a megfelelő védekezések hatására alacsony szinten maradt a fertőzés. Viszont a nem megfelelően védett táblákon igen erős fertőzés alakult ki a gyümölcsérés időszakára.
A didimellás és az elzinoés vesszőbetegség tünetei csak a táblák 20%-án jelentkeztek, alacsony mértékben. A vesszőbetegségek első jelei már május 2. felében megjelentek az ültetvényekben, ekkor még csak 1 -2 táblán volt erős a károsítás (főként leptoszféria) mértéke. Június elejére a didimellás és az elzinoés vesszőbetegség tünetei még mindig csak 1 -2 táblán jelentek meg, míg a leptoszfériás vesszőfoltosság a Rétság tájékán lévő ültetvényekben közepes szintet is elért.Június végére megállapítható volt, hogy 2006-ban a vesszők fertőzöttsége az előző évekhez viszonyítva is alacsonyabb szintű, a leptoszféria kivételével.
A leptoszféria kivételével valamennyi vesszőbetegség alacsony fertőzési potenciállal telel, ezért az idén sem várható erős fertőzés. Az agrotechnikai hiányosságok és a nem megfelelő növényvédelmi technológia esetén okozhatnak gondot 2007-ben. A szürkepenészes rothadás kórokozójának áttelelését csökkenti a letermett vesszők kivágása, a betegség fellépését a klimatikus viszonyok fogják meghatározni.
A bimbók kialakulása és fejlődése folyamán (április végétől – május végéig) málnamoly károsítással szinte nem is találkoztunk. A kártevő fellépése már évek óta csekély mértékű. Tavaly csak néhány ültetvényben észleltük gyenge kártételét.
A szamóca bimbólikasztó bogár jobban kedveli a szamócát, melynek tavaly ugyanakkorra esett a bimbófejlesztési periódusa, így nagyobb kártétele inkább a szamócán volt észrevehető. Május első felében a hűvös időjárás sem kedvezett a kártevő megjelenésének. A bogarak száma a szamócában fellelhető egyedekhez képest jóval alacsonyabb volt. Mindössze az ültetvények 38%-án láthattunk megszűrt bimbót, de a károsítás alacsony szinten maradt. Védekezés sehol sem történt.
Tavaly is mind a málna-vesszőszúnyog, mind a málna karcsúdíszbogár kártétele alacsony volt. A vesszőszúnyog imágók a felrepedezett kérgen keresztül rakják a sarj belsejébe a tojásaikat. A vesszőbetegségek kevésbé okoztak felrepedéseket a hajtásokon, vesszőkön, és a vegetációs időszakra sem volt jellemző a szélsőséges körülmények hirtelen váltakozása, ami a sérülések előidézése útján elősegíthette volna a tojásrakást. Júniusban az ültetvények 20%-án gyenge szintű volt a málna-vesszőszúnyog Károsítása. A 2006. év vegetációs időszakát egyenetlen csapadékeloszlás jellemezte. Májusban és június elején volt csapadék, de a nyári nemzedékek aláríva fejlődés időszakban száraz meleg idő volt. A következő csapadékos periódus augusztus elején köszöntött be. A málna karcsúdíszbogár a vesszőre helyezi tojásait, neki nem szükséges repedés, viszont a párás meleg igen kedvező számára. Tavaly a korábbinál kicsit alacsonyabb volt a karcsú díszbogár egyedszáma.
Június elején a málna-levélatka károsítása gyenge szintű volt a kártevő számára kedvezőtlen időjárás miatt. A kártételi tüneteket a vegetációs periódus későbbi szakaszában egyre több ültetvényben találtuk meg, különösen a gondozatlan, elsűrűsödött állományokban. Júliusban a takácsatka az ültetvények 20%-án okozott gyenge mértékű kártételt, ellene célirányos védekezés nem történt.
A tarka kisszövő kártétele, ami az elmúlt két évben problémát jelentett Balassagyarmat térségében, jelentősen visszaesett. Kora tavasszal, rügyfakadás idején csak néhány hernyó károsított a töveken. Egyedszámuk később sem emelkedett.
A málna-gubacsszúnyog kártétele a kimetszés idejére közepes szintet ért el, a vesszők 5-6%-án találtunk gubacsokat. A kártevők áttelelőnépessége általánosan kicsi, az agrotechnikai beavatkozások jelentősen csökkentik a felszaporodás lehetőségét. A tenyészidőszak időjárása teremthet kedvező feltételeket a kártevők számára, csak ekkor várható károsításuk erősödése.