A fagyérzékeny kajszi
A kár mértéke függ a fajtától és az alanytól, a fejlődési szakasztól, a hőmérséklettől, a hideg fokozatosságától vagy hirtelen bekövetkeztétől, a fák erőnlététől és egészségi állapotától egyaránt. A károsodás kivédésére vagy csökkentésére több lehetőség közül választhatunk.
Ha elfagynak a rügyek, akkor a vártnál gyorsabb növekedésnek indul a fa, amelyet meg kell fékeznünk. Szintén be kell avatkoznunk metszéssel, ha monília támadja meg gyümölcsfáinkat. Útmutató.
Kajszi, meggy
Kajsziban, meggyben le kell metszeni az elpusztult elszáradt részeket, mert a jövő tavasszal a benne rejtőző gomba (Monilinia laxa) onnan indulva tovább pusztíthatja a fákat.
Az első tünete, a meggyvirágok hirtelen hervadása közismert, de a fiatal hajtások hervadását gyakran a fagy hatásának tudják be, pedig gyakran egybe esik a hirtelen lehűlés és a monília kifejlődése.
A monília okozta pusztulás azonban nem áll meg a hajtásoknál, hanem kiterjed az 1-2 éves fás részekre is. Amikor jól látszik mely részeken volt fertőzés, le kell metszeni azokat a 3 éves részig. A nyugalmi állapotban végzett metszésnél sokkal könnyebben elkerülheti figyelmünket a fertőzött rész, akkor sokat ottfelejthetünk a fán.
A legfontosabb a jó termőhely, a fajta és az alany, de a technológiának is számos ilyen eleme van. Az egyik a metszés: a vesszőkön ugyanis később nyílnak a virágok, mint a rövid termőrészeken, tehát ha rendszeresen metszünk és sok a vessző a fán, azokon a virágok elkerülhetik a fagyot. Ha a fák törzsét fehérre festjük, kisebb a téli fölmelegedés és hőingadozás, ezzel a virágzást lehet késleltetni. Ugyancsak erre szolgál a vizes hűtés január-februárban, plusz 3 °C fölött mikroszórófejjel öntözünk a koronaszintben, továbbá vegyszeres kezeléssel is 1-3 nappal későbbi virágzást érhetünk el. Fagyvédelmi módszer még a régi füstölés, a fűtés, a légkeverés és a fagyvédelmi öntözés.
Fontos a lemosó permetezés
Magyarországon 1948-ban írták le először a szilvahimlő vírust (PPV), ami névadóján kívül a kajszit, az őszibarackot és a cseresznyét is fertőzi. Kajszin leginkább a magon alkuinak ki a jellegzetes leopárdfoltok, a gyümölcsön nem minden fajtán látszik a betegség. A vírusnak több változata ismert, Kelet-Európában a PPV-M fordul elő. A legveszélyesebb a PPVRec nevű változat, ami a kelet- és a nyugat-európai vírus kombinálódásával alakult ki. Sokszor tünetmentesek a növények, sőt még a tesztnövények is, az ültetvény viszont hamar leromlik.
A betegséget csak megelőzni lehet, azt sem teljes biztonsággal. Fontos a vírusmentes szaporítóanyag és a fertőzést átvivő levéltetvek elleni védekezés. A kajszi gutaütésszerű elhalását több kórokozó idézheti elő: a Pseudomonas syringae baktérium, a fitoplazma (European stone fruityellow phytoplasm) és a Leucostoma (Citospora) cincta gomba. A megelőzésben fontos a metszés időzítése (március-április), és a lemosó permetezés.
A fitoplazma kevésbé ismert betegség: a levelek sárgulása, kanalasodása, az ízközök rövidülése jellemzi. Sajnos nehéz és bizonytalan a kórokozó kimutatása, valószínűleg sok fertőzött szaporítóanyag érkezett Olaszországból és Franciaországból. Csak megelőzésre van lehetőségünk, de például máig nem megoldott a betegséget terjesztő vektorok elleni védekezés. Fontos, hogy jó erőnlétben tartsuk az ültetvényt, megfelelő legyen a metszés, a ritkítás és öntözzünk.
A monilíniás betegség eddigi két hazai kórokozójához (Monilinia laxa, Monilinia fructigena) 2006-ban egy újabb társult, a Monilinia fructicola. Ez utóbbi karantén kártevő, széles a gazdanövényköre.
Kajszin egyelőre nem okoz olyan súlyos kárt a virágmonília, mint a meggyen és az őszibarackon, de egyre fertőzőképesebb vagy gombaölő szerekre kevésbé érzékeny törzsek alakulhatnak ki. Már a csészelevél is fertőződhet, nemcsak a kinyílt virág, tehát virágzáskor a permetezés időzítése a legfontosabb. Elhúzódó virágzáskor akár 4-5 naponként is szükség lehet rá!
A sikeres védekezéshez a termőhely-választás, a tápanyagellátás is fontos, továbbá folyamatosan el kell távolítani a fáról a beteg részeket. Már piros-bimbóban kezdjünk felszívódó szert használni, és lehetőleg ősszel és tavasszal is végezzünk lemosó permetezést. A foltbetegségek elleni védekezés viszonylag egyszerűbb.
Hűvös, de párás, csapadékos idő kedvez a Stigmina carpophila fertőzésének, ha viszont melegebb van, a Venturia carpophila okoz varasodást a gyümölcsön. Megelőzésként a növénymaradványokat forgassuk a talajba, kötődés után 10-12 naponként kontakt gombaölő szerrel és tapadásfokozóval permetezzünk. Az áttelelő képletek kialakulását tiofanátmetil hatóanyagú szerrel előzhetjük meg.
Mikor kelnek a lárvák?
A BCE Rovartani tanszékének vezetője a kártevők elleni környezetkímélő védekezés lehetőségeiről beszélt. Legyengült fákon sok kártevő elszaporodhat, mint például a nagy farontó, amikor a fáknak védekezésül már a mézgakiválasztásra sincs energiájuk. Egyre több a kéregmoly is, az elgyomosodott ültetvényekben törvényszerűen megjelenik. A pajzstetvek szerencsére nem gyakoriak a kajszin, csak a szilvatörzsű fákon telepszenek meg. Hajtáskárosítás általában 14%-os gyakorisággal fordul elő, leginkább a közönséges levélbarkó, a májusi cserebogár, a kis és a nagy téli-araszoló rágása nyomán.
Gyümölcsön az átlagos károsítás mértéke 2-7%, kisebb gondot okoznak az araszoló hernyók, a sodrómolyok, az aranyszínű eszelény, viszont a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly ellen már permetezésre is szükség lehet. A kajszi nem elsődleges tápnövényük. Csapdázással érdemes nyomon követni a mozgásukat, mégpedig lehetőleg többféle típussal egymás mellett, ugyanis nagyságrendi különbség lehet a különböző feromoncsapda-típusok fogási eredményei közt.
Védekezni a tömeges lárvakeléskor kell, amihez a csapdák adatai mellett a hő-összegszámítás ad támpontot. Minden rovarnak van ugyanis egy biológiai nullpontja (hőmérsékleti minimuma), amikor az áttelelt alak fejlődni kezd. Ez például barackmolynál 10 °C, a lárvakeléshez szükséges effektív hőösszeg pedig 258 °C.
A fehérre festett törzsön fagylécek sem alakulnak ki, ami a kórokozók elleni védekezésben segítség, az első rezes lemosó permetezés pedig késlelteti a virágzást. Metszeni pirosbimbós állapotban kell a kajszit, amikor az első monília elleni permetezésnek is itt az ideje. Lehetetlenné teszi viszont a védekezést, ha nem szállítják ki a sorokból a nyesedéket.
Sajnos a hazai gyakorlatban még nem terjedt el az előrejelzés és a szüret után leállnak a növényvédelemmel.