Csemegekukorica
A csemegekukorica-termesztés egyik sarokpontja az izoláció, mivel szélbeporzású növényről van szó. A szuper-édesek termelése során legalább 200-300 méter térbeli, vagy legalább 10 napos időbeli izolációt kell tartani nemcsak a takarmánykukoricától, de a normál-édes vagy a cukortartalom-növelt hibridektől is, ugyanis átporzás esetén a takarmánykukoricához hasonló, keményítős szemeket kapunk a csövön. Az ilyen termés jelentősen veszít az élvezeti értékéből, a tetszetős megjelenéséből és az eladhatóságából.
Palántázás
Szabadföldi korai csemegekukorica-termesztéshez a mag 7×7 cm-es tápkockákba közvetlenül vethető. A keléshez legalább 10 °C talajhőmérsékletet kell tartani, majd később 20-22 °C-on gyorsan fejlődnek a kukoricapalánták.
Amikor a csemegekukorica-palánta eléri a 8- 10 cm nagyságot, már kiültethető. Az ültetésük akkorra időzíthető, amikor a szabadföldi magvetés is végezhető. A kukoricapalánta gyökérzete a tápkocka talaját jól átszövi, ezért érdemes a palántanevelést fóliával takart talajfelületen végezni, mert hajlamos a legyökeresedésre. Kiültetés után a jól elő- készített talajban jól és hamar legyökeresedik. Ezzel az eljárással mintegy 10 nappal korábban szedhetők a főzésre alkalmas csövek.
Vetés
A vetéséhez akkor jött el a megfelelő idő, amikor a talaj hőmérséklete a 4 centiméteres vetésmélységében meghaladja a 10-12 °C-ot. Ez Magyarországon rendszerint április közepére tehető. Lényeges tájékoztató adat lehet – különösen a korai termesztésnél – a vásárolt vetőmagtétel úgynevezett „cold test” eredménye. Ez a vetőmag csíraképességét jelzi hideg körülmények között, és arra utal, hogy alkalmas-e az adott vetőmag a korai vetésre a kelleténél kissé alacsonyabb talajhőmérséklet mellett is. A vetőmag forgalmazója tud szolgálni ezzel az adattal.
A szuper-édes hibridek vetőmagja apróbb és kisebb súlyú, mint a normál-édeseké, ezért a vetés és a kelés körülményeire fokozottan oda kell figyelni. Nem szabad túl mélyre vetni, a javasolt vetésmélység 3-4 cm. Az 5 cm-nél mélyebbre vetett mag vontatottan, hiányosan kel, viszont a sekély vetés mellett is tartalmaznia kell a magágynak a csírázáshoz szükséges vizet. Az utolsó, még biztonságos betakarítással járó vetésidő június vége.
70-75 cm sor- és 16-20 cm tőtávolságra vessük az ülepedett talajba. Tápanyaggal jól ellátott talajon és rendszeres öntözéssel egy négyzetméterre 6-6,5 tő is kerülhet.
A magágy apró-morzsalékos, ülepedett legyen. Javasolt a talajfertőtlenítés a talajlakó kártevők ellen. Leginkább a mocskospajor, az amerikai kukoricabogár lárvája, valamint a drótférgek veszélyeztetik a kelő növényeket, de a lótücsök
is komoly károkat okozhat.
A folyamatos piaci jelenlét érdekében érdemes szakaszolni a vetést vagy a palántázást. Ez megoldható azonos időben elvetett különböző tenyészidejű fajtákkal, vagy egy-egy kiválasztott fajta ismételt vetésével.
Tápanyag-utánpótlás
Nagy termést csak jó tápanyag-utánpótlás mellett kaphatunk. Az alaptrágyázás előtt javasolt talajvizsgálatot végezni, és a tervezett termésmennyiség alapján kell a műtrágya-adagokat megállapítani. Az így kellő tápanyagszintre feltöltött talajban általában a kijuttatott öntözővíz, illetve a tenyészidőszakban hullott csapadék határozza meg a fejtrágyázás gyakoriságát és adagját.
A korai vetéseknél, az alacsonyabb talajhőmérséklet miatt indokolt és célszerű magasabb foszfor- és cinktartalmú alaptrágya kijuttatása, lehetőleg mikrogranulátum alakjában, hektáronként 15-20 kg adagban, a vetéssel egy menetben. Ez a gyorsabb begyökeresedést és a biztosabb eredést segíti elő. A teljes tenyészidőszak alatt általában 4-5 mázsa fejtrágyára van szükség.
Vetéskor, egy menetben hektáronként egy mázsa 1:2:3, vagy 1:3:3 N:P:K arányú műtrágya, valamint hektáronként egy mázsa 34%-os ammóniumnitrát kijuttatása javasolt. Egyébként a káliumot (20 g/m2) indító- és fejtrágyaként megosztva, a foszfor hatóanyagot (14-16 g/m2) a talaj előkészítésekor adjuk ki.
A húzatáskor (feltöltéskor) 2 mázsa 34%-os ammóniumnitrátot célszerű kijuttatni hektáronként. Címerhányás idejére fel kell táródnia a műtrágya hatóanyagának, ugyanis akkor fokozott a növények tápanyagigénye.
Úgy számoljunk, hogy az időjárási körülményektől függően körülbelül 2-3 hét kell hozzá, hogy a nitrogén feltáródjon az ammóniumnitrátból. A zavartalan fejlődéshez a területet rendszeresen gyomirtózzuk, öntözzük (4×30-35 mm), és legalább kétszer(4-5 g/m2) fejtrágyázzunk az öntözéssel együtt. A virágzás, csőfejlődés időszakában a legnagyobb a növények víz- és tápanyagigénye, ekkor esedékes a harmadik fejtrágyázás. Lehetőség szerint 3-5 évente szervestrágyázzunk is, a talajtól és a trágya minőségétől függően 200- 500 mázsa szükséges hektáronként. A sekélyen kijuttatott trágyát tarlószántással ajánlatos bedolgozni a talajba.
Június végéig biztonságos a vetés
Hiányos tápanyagellátás esetén csökkenhet a szemsorszám, kisméretű, egyenetlen csövek fejlődnek, és a növény erőnléte is romlik. Ugyanezek a hátrányok jelentkeznek, ha palántakorban valamilyen stressz éri a növényt. A mikroelemek közül a csemegekukorica különösen a bór és a cink hiányára érzékeny, ezeket gazdaságosan lombtrágyázással, a növényvédelmi munkákkal egy menetben célszerű pótolni. A cinktrágyázást már 4-8 leveles korban szükséges elvégezni, ugyanis nagy mértékben segíti a gyökérképződést, a gyökértömeg növekedését, és a későbbiekben a szemek telítődését is. A bórpótlást a virágzást megelőzően célszerű megoldani, ugyanis nagy mértékben javítja a megtermékenyülést, a kötődést, valamint szükséges a cukor beépüléséhez és a növény nedvkeringésének a fenntartásához.
Kisebb táblákon meghagyhatjuk a fattyúszárat és a később szedhető, kisebb csöveket is értékesítjük a piacon. Nagyobb területen azonban csak egy szárral neveljük a növényeket, hogy a csövek egyszerre érjenek, és így egy menetben betakaríthassuk az állományt.