Tavaszi növényvédelem a kertekben
Március az utóbbi években alapvetően csapadékban szegénynek bizonyult. A hónap második felében néhány napig hidegebb, csapadékosabb időjárás a jellemző. A fagy sokszor a virágzó fákat károsítja, sok helyen „leszüreteli” a kajszi termést. Csapadék csak 0-40 mm közötti mennyiségben hull, a nyugati határszélen több is lehet, de délen és az Alföld nagy részén, az észak-keleti országrészen jellemzően kevés esik, vagy éppen semmi. A korai felmelegedés és a gyakori, erős szél kiszippanja a talajok felső rétegéből a nedvességet.
Az ország észak-keleti tájegységében olyan mértékű a csapadékhiány, hogy a száraz talajt nehéz megmunkálni, nem lehet jó minőségű magágyat készíteni. Az elvetett magvak a száraz talajban vontatottan, egyenetlenül kelnek. Ezen a helyzeten nem javított az április elején érkezett esős nap sem (április 4-én ). Az időjárás-előrejelzés április második felére is felmelegedést és száraz napokat ígér, ami további kiszáradást és az ebből fakadó gondokat vetít előre.
Gyorsan halad előre a korai tavasz, növényeink fejlettsége általában 2-3 héttel megelőzi a megszokottat. Ezt látjuk a gyümölcsfáinknál, dísznövényeknél és a szántó földeken egyaránt. A korai tavaszodásnak köszönhetőén időben lehetett kezdeni a talajmunkákat, a korai vetésű magvak időben a talajba kerültek. A petrezselyem és sárgarépa már kisorolt, a borsó is általában kikelt, sőt a burgonya hajtásai is megjelentek.
Csonthéjasok
korán kezdték virágzásukat, mostanra már a mandula és a kajszibarack szirmai is lehullottak. Ezek virágzása alatt többször alakult ki kedvező klimatikus helyzet a moníliás hajtás- és virágszáradás fertőzéséhez, több helyen súlyos fertőzések alakultak ki, főleg kajsziállományokban. A tünetek már látszanak, érdemes a fertőzött részeket már most eltávolítani. A kajszit a virágzása során sajnos fagy is károsította, a mandula láthatólag kevésbé szenvedte meg a lehűlést.
Az őszibarack
befejezte a virágzását. Számára kedvezőbben alakult az időjárás, a monília fertőzését akadályozta a száraz, napos időjárás, esetleg helyi esők segítségével alakulhatott ki kisebb fertőzés. Nem ilyen kedvező a helyzet a tafrinás levélfodrosodás tekintetében, a kórokozó korán megbetegítette a megjelenő levélkezdeményeket, több helyen már a jellegzetes tüneteket is lehet látni. A meleg, száraz időjárás fékezi a betegség terjedését, de lehűlés, csapadék esetén újra védekezni kell károsítása ellen.
Április elején megkezdődött a keleti gyümölcsmoly rajzása (1 hónappal korábban, mint szokott!). A barackmoly áttelelt hernyói megkezdték a kis hajtások károsítását. A levéltetvek első egyedei korán megjelentek a fákon, ahol elmaradt a védekezés, ott már kolóniákat képeztek.
Az őszibarack tafrinás levélfodrosodása már kora tavasszal, rügypattanáskor fertőzte a fákat. A márciusi tartósan csapadékos, hűvös, ködös, párás időszak kedvezett a kórokozó terjedésének, a tünetek megjelenésére néhány hét múlva lehet számítani.
Az egyik legkorábban veszélyeztetett gyümölcsfajunk az őszibarack. Őszibarackosaink egyik legnagyobb ellensége a tafrinás levélfodrosodás, amit Magyarországon már az 1930-as években gyakori és súlyos betegségként tartottak számon. Minden évben megjelenik, hűvös, csapadékos tavaszt követően súlyos károkat okoz.
A fertőzött levél vagy csak egy része megnagyobbodik, ráncosodik , törékennyé válik, először sárgászöldre, később sárgásbarnává vagy liláspirossá színeződik. Felületén finom, fehér deres bevonat képződik. Később a levelek elszáradnak, majd lehullanak. A hajtásokon szintén találunk megvastagodást és sárgászöld színelváltozást, deres bevonatot. A gyümölcsön kisebb-nagyobb, az alapszínnél világosabb kiemelkedőfoltok jelennek meg. A fertőzés korai gyümölcshullást okozhat. A kórokozó hőmérsékleti igénye 4-14 °C fok körüli, ezért már az enyhébb téli napokon is szaporodhat. A csapadék, a reggeli harmat és a köd ideális feltételeket termet a számára.
Ezek a körülmények az idén már korán kialakultak és jelenleg is fennállnak! A rügypattanás előtti rezes lemosó permetezés elengedhetetlen a fertőzés megelőzésére. Az első zöld levélkék megjelenésekor már feltétlenül védekezni kell olyan nagy hatékonyságú kontakt szerrel, mint a Bravó 500. A Bravó a korai fertőzések ellen kiváló védelmet nyújt, még a heves esőzéssel járó, párás, ködös, változékony időjárásban is. A Bravó hatóanyagának köszönhetően igen erősen tapad, lemoshatatlan bevonatot képez a növény felületén. a A Bravo-kezelést követően folytassuk a permetezést Score 250 EC-vel. A Score éppen azt tudja, amire ekkor szükségünk van. Felszívódik a fertőzésre igen érzékeny zöld növényi részekbe és ott belülről véd. Hatása független az időjárástól és a csapadéktól, a hidegtől. A fiatal zöld részek védelmére legalább két Score-os kezelésre van szükség. Az elsőt akkor adjuk, amikor a csúcsrügy 1-1,5 cm-re kizöldült, a másodikat 8 nappal később. Ez a három feltétlenül fontos kezelés 2 hetes védelmet nyújt a legkritikusabb időszakban. Hűvös, csapadékos, változékony időben további 1-2 Score-os kezelésre is szükség lehet. A Score a tafrinán kívül védelmet nyújt a monília, a lisztharmat és a levéllyukacsosodást okozó gombák ellen is.
A cseresznye
virágzása április első napjaiban kezdődött, s húsvétra a meggy is kibontotta szirmait. Várhatóan április végére be is fejezik virágzásukat. Hasonlóan az őszibarackhoz, a moníliás betegség kevésbé fenyegette fáinkat, az időjárás nem kedvezett a kórokozó fertőzésének. Általában megelőző jelleggel permeteztek a betegség ellen, s ez várhatóan elegendő védelmet nyújt a virágzás idejére.
Természetesen helyi esők változtathatnak ezen a megítélésen. A levéltetvek betelepedése még az elején tart, de figyelni kell a felszaporodásukra, mert szívogatásukkal a fiatal hajtásokat károsítják, de a mézharmatukkal az érő gyümölcs minőségét, eladhatóságát is erősen rontják. A cseresznyelégy csapdákat május elejétől érdemes kirakni.
A csonthéjasokon április elején megjelent a rügysodró kártétele. A védekezést nehezítette, hogy a virágzó fákat tömegesen látogatták a méhek, s azokat kímélni kell.
Az alma
fejlettségi állapotában elég változatos képet mutatott április első felében. Délen már április első napjaiban megkezdődött a virágzása, a középső és északi országrészen húsvét után bontották ki szirmaikat a fák. Korán, már március végén megkezdődött az almafa varasodás aszkospóráinak szóródása. A nagyon korai időszakban még nem volt meg az a felület (levelek), amire megtapadhattak volna a spórák, ezért nem kezdődött meg a fertőzési folyamat. Március utolsó napjaitól pedig napos, száraz időjárás a jellemző, s ez nem biztosítja az aszkospórák szóródásához és a fertőzés kialakulásához szükséges nedvességet. így alakult ki az a helyzet, hogy a kórokozó tömeges és károsodás nélküli telelése ellenére nem alakultak ki kora tavaszi fertőzések. A termelők időben megkezdték a védekezéseket, a virágzás időszakára általában 3 permetezési fordulót teljesítettek. Felismerve, hogy nem közvetlen a fertőzésveszély, sokan csak kontakt hatású készítménnyel permeteztek, ezzel is jelentősen csökkentve a költségeket. Amíg a csapadék nélküli, napos időjárás lesz a jellemző, addig ez a takarékos megoldás elegendőnek bizonyulhat, de egy eső után tömeges fertőzés várható.
Megjelent az almafa lisztharmat primer tünete. A védekezésekkel a betegség további terjedését kell megelőzni. A lisztharmat fertőzése kevésbé csapadékfüggő, a kórokozó számára kedvező a párás mikroklíma. Minden tavasszal nagy kérdés, hogy a tűzelhalás betegség megfertőzi-e fáinkat, s ez a cikk megírásakor még mindig megválaszolatlan kérdés. Az elmúlt 3-4 évben nem alakultak ki súlyos károsítások, a kórokozó nem lépett fel járványos méretekben. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a kórokozó oldali fertőzési nyomás átlagos, vagy átlag alatti. Ebből következőleg az időjárás alakulásának lesz meghatározó szerepe a fertőzések kialakulásában, vagy elmaradásában.
Az említett utóbbi néhány évben a hőmérséklet volt a limitáló tényező, a hőmérő higanyszála nem emelkedett a baktérium számára kedvező tartományba. Most ezt nem mondhatjuk el, húsvét után erőteljes felmelegedés kezdődött, a hőmérséklet 20 °C körüli értéket ért el. A meteorológiai előrejelzés továbbra is a sokéves átlag feletti hőmérsékletet és a sokéves átlag alatti csapadékmennyiséget valószínűsít. Amennyiben ez megvalósul, s kitart a virágzás végéig, úgy ál-fehérbimbós állapotban, mindenképpen kezeljünk, majd időjárástól függően fővirágzásban vagy a virágzás végén – csapadékos időszakban mindkét alkalommal kezeljük fáinkat! A készítmények között megfelelő választékot találunk, sokkal inkább meghatározó a kezelés időzítése.
A varasodás almafáink egyik legveszélyesebb betegsége. A levélen először 0,5-1 cm átmérőjű kerek, halványzöld, kidomborodó foltok jelennek meg. Később a foltok elhalnak, szürkésbarnára színeződnek. A fiatal gyümölcsön kezdetben apró, majd a gyümölcs fejlődésével egyre növekvő foltok jelennek meg, amelyek később párásodnak, a gyümölcs egyenetlen felületűvé, féloldalassá válik és berepedezik. A fertőzés elindulásához legalább 10 mm csapadék és 2-4 °C fok körüli hőmérséklet szükséges. A fertőzési forrásként szolgáló előző évi fertőzött leveleket forgassuk a talajba.
A rezes lemosást követően az azonnali felszívódó gombaölő szeres kezelés elsődleges fontosságú a korai fertőzések leküzdésében. A Chorus kiváló korai varasodás elleni hatása itt is megalapozza a későbbi védekezések sikerét. Virágzáskor és az azt követő időszakban azonban még mindig számottevő fertőzési nyomással kell számolnunk, amit az olyankor gyakori csapadék még inkább felerősít. Ebben az időszakban csak hosszú, biztos védelmet nyújtó és jelentős gyógyító (kuratív) hatással is rendelkező készítménnyel védekezhetünk sikeresen. Ilyen gombaölő szer a Score 250 EC, amely mindkét tulajdonságot egyesíti. A Chorus-t egérfül állapottól a virágzás végéig 7-8 naponként, 2-4 alkalommal javasoljuk használni. A Chorus-blokkot követően, a virágzás után folytassuk a védekezéseket a Score-ral, 7-8 naponként 3-4 alkalommal. A Bravó az almafák védelmében is fontos szerepet játszik, markáns gombaölő hatása és szinte lemoshatatlan, esőállósága révén. Elsősorban akkor alkalmazzuk, amikor az intenzív hajtásnövekedés már befejeződött, a kontakt hatóanyagú szereket nem „növi ki” a fa.
A szőlő kártevői
A tavalyi szárazságot talán a szőlő vészelte át legjobban, igazából a hatás a termés csökkenésében és a korai érésben jelentkezett. A tarka szőlőmoly a szexferomon csapdás rajzásmegfigyelések alapján továbbra is domináns faj borvidékeinken. A nyerges szőlőmoly egyedszáma nagyon lecsökkent az utóbbi években, tavaly is csak észlelési szinten fogták a csapdák, s csak a kezdeti időszakban. A tarka szőlőmoly áttelelő nemzedékének rajzása délen április első napjaiban, Tokaj-Hegyalján pár nappal később kezdődött. A rajzáscsúcs május elején alakult ki. A nemzedék létszáma csapdázási helyenként változó volt. Erős rajzás csak néhány gócban alakult ki.
Bár a rajzás a szokásosnál korábban indult, az első tojásokat csak május 9-től találtuk meg. A virágzás időszakában a hernyók kifejlett lárva állapotban, illetve a bábozódás kezdetén voltak. A fertőzöttebb gócokban volt csak jelentősebb kártétel, a borvidékek nagy részén viszont nem kellett védekezni. A II. nemzedék rajzása június első harmadában indult, a lárvakelés június utolsó napjaiban kezdődött. A nagy melegben nemcsak a szőlő, hanem a kártevők fejlődése is felgyorsult. Az előző évhez képest 3 héttel korábban kezdődött a II. nemzedék rajzása, és a rajzáscsúcs is ennyivel korábban alakult ki.Július közepén a lárvanépesség különböző fenológiai állapotban volt, a bábozódás is megkezdődött és július utolsó napjaiban már repültek a III. nemzedék lepkéi. A népesség nagyságát alapvetően meghatározta a lárvafejlődés időjárása, általában a magas mortalitás miatt csökkent a kártevő létszáma. Kivételt képez Eger környéke, ahol szokatlanul nagy egyedszámú volt ez a nemzedék. A lepkék tojásaikat általában már nem az érőfélben lévő fürtökre, hanem a másodfürtökre rakták. Mivel ezeket általában nem szedjük le, a hosszú őszön még befejezhették egyedfejlődésüket a hernyók.
A szőlő levélatka jelentős létszámban vonult telelőre. A kora tavasszal végzett előzetes vizsgálatok eredménye szerint a2 éves szálvessző rügyeiben, kérge alatt a levél-, gubacs- és szilva-takácsatkák száma változó (0-30 db) volt. Helyenként- az erősebben fertőzött részeken-a szőlő 2-3cm-es hajtásállapotában a tünetek (rövid-szártagúság, levéldeformálódás, a levélfelszíni kitüremkedés) már láthatók voltak. A további kártétel kialakulása, a kártevők felszaporodása csak speciális atkaölő szerek-esetenként többszöri – felhasználásával volt megelőzhető. Az atkák (levél, kétfoltos, gubacs- és szilva takácsatka) száma a vegetációs időszak többi részében is jelentős volt. Rügyfakadáskor a terület 50%- án gyenge, 5%-án közepes fertőzöttséget regisztráltunk. Május második felében kissé nőtt a fertőzöttség, a fertőzött terület arányát és a fertőzöttség mértékét tekintve is.
A tripszek kártételére számítani kell, a kora tavaszi rügy-, illetve hajtásvizsgálat alapján célszerű a védekezés szükségességéről dönteni. A szőlő nedvkeringése 2008 tavaszán már március elején megindult, de jelenleg megállt a fejlődés, nem várható korai fakadás. A rügyvizsgálatok alapján az előző éveknél nagyobb a levélatkával erősen fertőzött ültetvények száma. Lassú fakadásnál és vontatott kezdeti fejlődésnél hatványozottan jelentkeznek az atkakárok, márpedig a távelőrejelzés szerint áprilisban is hidegebb lesz az átlagosnál. Általában domináns a nemezes gubacsatka, sok piros gyümölcsfa takácsatka tojás van a vesszőkön, és sok a tripsz is. A fertőzöttség ültetvényenként elég eltérő, függ az előzőévek védekezéseitől is.