Az almánál a terméscsökkenés miatt sokkal több ereje marad a fának a hajtások növelésére, minek következtében több baj is keletkezhet.
A nagyon erősen növekedő hajtásokon ritka kivételtől eltekintve, nem képződnek virágrügyek, így jövőre is kevés lesz a termés.
Lassan a téli alma és körte, a gyökérzöldségek is a tárolókban, pincékben várja, hogy fogyasztásra kerüljenek, még a naspolya, birs és a szelídgesztenye szedése van hátra. Felmerül ilyenkor, hogy kell-e valamilyen munkát végeznünk a gyümölcsfáknál. Általában, normális nyarak után ilyenkor megkezdhetünk egy őszi metszést, kéregtisztítást és záró permetezést. Előkészíthetjük az ágyásokat a jövő évre.
A sövény tömöttsége a nyírás gyakoriságától és a fényviszonyoktól függ. Ha jól választottuk az alakját, akkor a sövény minden oldalát elegendő fény éri. Ellenkező esetben az alsó vesszők kevés fényhez jutnak, ezért idő előtt fölkopaszodnak, elpusztulnak, a növényfal pedig kiritkul.
A hajtások időben való elhelyezésével, rögzítésével elősegíthetjük növekedésüket, kedvező hatást gyakorolhatunk a fürtök és a vesszők beérésére, továbbá az áttelelő rügyek és fürtkezdeményeik fejlődésére. A beavatkozások módja, gyakorisága a termőhelyi adottságoktól, a művelésmódtól és a támasz kialakításától függ és befolyásolja a tőke erőnléte, a hajtások növekedése és az időjárás alakulása is.
A szőlő metszésekor növényvédelmi szempontból több dologról árulkodnak a szőlő egy- vagy többéves eltávolított vagy tőkén maradt részei. Ezeket célszerű megfigyelni és szükség esetén beavatkozni.
Gyakran hallani, hogy „a diót nem kell metszeni, a nélkül is terem, a kajszit sem, mert akkor megüti a guta. Az én gyerekkoromban nem permeteztek, nem metszettek, mégis mindig volt gyümölcs a fákon”. Ezek az állítások nem állják meg a helyüket, mert a több évig metszés nélkül hagyott növényektől nem várhatjuk el, hogy rendszeresen teremjenek. A kártevők, kórokozók túlságosan felszaporodnak, a növények idő előtt elöregszenek, elpusztulnak.
A málna a jó szerkezetű, vízzel, levegővel és tápanyagokkal egyidejűleg bőven ellátott talajok növénye. Szélsőséges talajokon, futóhomokon vagy ahol a felszíni talajréteg alatt mészkőpad, kavicsréteg, esetleg magas talajvíz helyezkedik el, nagyon kockázatos málnát telepíteni. A nagy mésztartalom (pH 8,0 >) se előnyös, mert gyenge fejlődést, sárgulást okoz. Az ilyen helyeken a málnatövek 3-4 év alatt legyengülnek, elhatalmasodnak rajtuk a betegségek és a kártevők.