Április végén palántázhatjuk a korai szabadföldi paradicsomot. Az 5×5 vagy 7×7 cm-es tápkockában nevelt, bimbós palántákat a kiültetés előtt 8-10 nappal kezdjük edzeni, azaz intenzívebben szellőztessünk, fokozatosan csökkentsük a hőmérsékletet, és ritkábban öntözzünk. Kiültetés előtt célszerű réztartalmú szerrel permetezni a baktériumos betegségek ellen.
A paradicsomot már január közepétől ültethetjük fűtött fóliasátrakba. A leghidegebb hónapokban előfordul- hat mínusz 15-20 °C is, ezért legalább 30 °C hőmérséklet-különbséget kell tudnunk tartani. A légtéren kívül a palánták kiültetése előtt a talajt is melegítsük fel legalább18-20 °C-ra.
A magvetésben néha előfordul az a szomorú jelenség, amikor a magoncok a kezdeti szép fejlődést követően minden látható ok nélkül, hirtelen megdőlnek. A kiváltó ok legtöbbször egy gombabetegség, a palántadőlés, ami a növények pusztulását okozza. Több gombafaj is okozhat hasonló tüneteket, leggyakrabban a fuzárium- és a szürkepenész fajok.
A palántadőlést különösen gyakran figyelhetjük meg a melegigényes kultúráknál, így például a paradicsomnál, uborkánál, chilipaprikánál. A növényeknél jellemző a barnás-feketére színeződött és összeszűkült gyökérnyak. Amint az első valódi levelek kifejlődnek a sziklevelek után, a palánták már általában nem fogékonyak.
Akik már december második felében a fűtött fóliasátorban elvetették a paprika és a paradicsom magját, megkezdhetik a tűzdelést: a január közepi magvetésből pedig fűtött és fűtetlen fólia alá nevelhetünk paprika- és paradicsompalántát. A magvetéshez (szaporítóföld) és a palántaneveléshez (tápkockaföld) csak jó szerkezetű, kedvező tápanyagtartalmú földkeverék ajánlott.