A kár mértéke függ a fajtától és az alanytól, a fejlődési szakasztól, a hőmérséklettől, a hideg fokozatosságától vagy hirtelen bekövetkeztétől, a fák erőnlététől és egészségi állapotától egyaránt. A károsodás kivédésére vagy csökkentésére több lehetőség közül választhatunk.
Van egy növényi betegség, amely kórokozójának évjáratos járványgörbéjét akár a laikus is könnyen elkészítheti, ha nyitott szemmel járja tavaszonként a vidéket. Elég betérni májusban-júniusban néhány faluba, kisvárosba, és szemügyre venni a házak előtti meggyfákat, megkötődtek-e a virágaik, vagy szárazon a fákon éktelenkednek. Bizonyára sokan kitalálták már, a meggymoníliáról van szó.
A fekete, a piros és a fehér ribiszkéknél szinte egyszerre, április első napjaiban, a fagyok megszűntével kezdődött meg a rügypattanás. A piros ribiszkék már április 17-evel megkezdték a virágzást, a fekete ribiszkék néhány nappal követték azokat, s ez az időbeli eltérés továbbra is megmaradt.
Szamóca
Március utolsó napjaiban megindul a szamóca hajtásfejlődése. A melegebb fekvésben már április végén megjelennek a bimbók, s néhány korai fajtánál 1-2 virág ki is nyílik. Május elején teljes a szamóca 20-30%-os virágzása. A hűvös, csapadékos május nem kedvez a termékenyülésnek, különösen a nem kellő gondossággal védett területeken, ahol a magas páratartalom hatására kialakuló botritiszes fertőzés nagy károkat okoz a virágokban.
A málna rügypattanása április első napjaiban megkezdődik, a hónap közepére 1 -2 cm-esek lesznek a levélkezdemények.
Május 6-án megjelennek az első bimbók, de az első virágok csak május utolsó dekádjában kezdenek nyílni. Ekkor lehűlhet az idő és ez a hűvös periódus átnyúlhat június elejére is. Az új hajtások képzése április végétől folyamatos. Június közepére a virágzás teljesen befejeződik, ezt megelőzően a virágzással egyidejűleg megindul a bogyónövekedés is. A virágzás idején kedvezőtlen lehet az idő, ezzel együtt előfordulhatnak termékenyülési problémák. A málna betakarítása június 30-tól indul meg általánosan.
A szamóca a nyugalmi idő- szakát követően viszonylag korán elkezd hajtani. Az első tavaszi munka az elszáradt, elhalt levelek leszedése. Kiskertben kézzel vagy gereblyézéssel végezhető, ültetvényekben fogasolással.
Gyakran hallani, hogy „a diót nem kell metszeni, a nélkül is terem, a kajszit sem, mert akkor megüti a guta. Az én gyerekkoromban nem permeteztek, nem metszettek, mégis mindig volt gyümölcs a fákon”. Ezek az állítások nem állják meg a helyüket, mert a több évig metszés nélkül hagyott növényektől nem várhatjuk el, hogy rendszeresen teremjenek. A kártevők, kórokozók túlságosan felszaporodnak, a növények idő előtt elöregszenek, elpusztulnak.
A málna a jó szerkezetű, vízzel, levegővel és tápanyagokkal egyidejűleg bőven ellátott talajok növénye. Szélsőséges talajokon, futóhomokon vagy ahol a felszíni talajréteg alatt mészkőpad, kavicsréteg, esetleg magas talajvíz helyezkedik el, nagyon kockázatos málnát telepíteni. A nagy mésztartalom (pH 8,0 >) se előnyös, mert gyenge fejlődést, sárgulást okoz. Az ilyen helyeken a málnatövek 3-4 év alatt legyengülnek, elhatalmasodnak rajtuk a betegségek és a kártevők.