Palántázás

Zeller palántáról

Nincs hozzászólás

A gumós zeller magja apró, és igen vontatottan kel. 12-14 hét alatt lehet ültetésre alkalmas növényeket nevelni, gyakorlatilag csak palántáról szaporítjuk. A magot márciusban fűtött termesztő berendezésben vetjük a palántaneveléshez, szórva vagy sorba, 0,2-0,5 cm mélyen.

folytatás...

Spárgatök ültetése

Nincs hozzászólás

Ültetés előtt áztassuk be egy éjszakára a tökmagokat meleg vízbe. Kb. 10-12 cm átmérőjű cserepekre lesz szükségünk, amelyekbe mindegyikébe két tökmagot ültessünk. Először töltsük fel a cserepet földdel, de ne teljesen: hagyjuk el egy ujjnyit a tetejétől, hogy locsoláskor a víz ne löttyenjen ki.

folytatás...

Petrezselyemzöld

Nincs hozzászólás

A petrezselymet önellátásra cserépbe, értékesítésre közvetlenül a hajtatás helyére vethetjük. A hajtatás célja az ízesítőként, vagy ételdíszítésként használt petrezselyemzöld termesztése.

folytatás...

Fejes saláta

Nincs hozzászólás

Fűtött fóliába, ahol a palántákat neveljük, kezdjük vetni a legkorábbi, szabadföldi kiültetésre tervezett fejes salátát is. Vetéstől kelésig 16-20, kelés után, nappal 8-12, éjjel 6-7 °C-ot kell tartani.

folytatás...

A karfiol palántázása

Nincs hozzászólás

A karfiol a nagyobb fényigénye és a hosszabb tenyészideje miatt a téli időben nem alkalmas a hajtatásra. A kész palánták fűtött fóliába február közepétől ültethetők, fűtés nélkül kettős fóliatakarással március elején, egyrétegű fólia alá a március 10. körüli időszakban.

folytatás...

Uborkapalánták kezelése

Nincs hozzászólás

A csírázott uborkamagokat egyesével vessük 10-12 centiméteres, fertőtlenített tápközeggel félig töltött cserepekbe és 1-2 cm vastagon takarjuk be őket. A sziklevelek megjelenése után a cserepeket folyamatosan töltsük fel laza szerkezetű, steril talajjal.

folytatás...

Káposztafélék palántázása

Nincs hozzászólás

A primőr kelkáposzta, karfiol, karalábé, fejes káposzta, vöröskáposzta palántáit március végétől már a szabadba is kiültethetjük. A korai termesztéshez mindig rövid tenyészidejű fajtákat válasszunk. A tápkockás palánta nevelése mindig költségesebb, mint a szálas palántáé, de nagy előnye, hogy rövid idő alatt legyökeresednek a növények, gyorsan fejlődnek és 10-14 nappal korábban szedhetők.

folytatás...

Palántadőlés

Nincs hozzászólás

A magvetésben néha előfordul az a szomorú jelenség, amikor a magoncok a kezdeti szép fejlődést követően minden látható ok nélkül, hirtelen megdőlnek. A kiváltó ok legtöbbször egy gombabetegség, a palántadőlés, ami a növények pusztulását okozza. Több gombafaj is okozhat hasonló tüneteket, leggyakrabban a fuzárium- és a szürkepenész fajok.

A palántadőlést különösen gyakran figyelhetjük meg a melegigényes kultúráknál, így például a paradicsomnál, uborkánál, chilipaprikánál. A növényeknél jellemző a barnás-feketére színeződött és összeszűkült gyökérnyak. Amint az első valódi levelek kifejlődnek a sziklevelek után, a palánták már általában nem fogékonyak.

folytatás...

A paprika és a paradicsom palántanevelése

Nincs hozzászólás

Akik már december második felében a fűtött fóliasátorban elvetették a paprika és a paradicsom magját, megkezdhetik a tűzdelést: a január közepi magvetésből pedig fűtött és fűtetlen fólia alá nevelhetünk paprika- és paradicsompalántát. A magvetéshez (szaporítóföld) és a palántaneveléshez (tápkockaföld) csak jó szerkezetű, kedvező tápanyagtartalmú földkeverék ajánlott.

folytatás...

;
;