A helybe vethető virágok és zöldség vetése még májusban is lehetséges a kertben. A sűrűn kikelő magok, két-három leveles állapotuktól kezdve viszont már ritkítást kívánnak annak érdekében, hogy csak nagy térközökkel maradjanak meg, különben kedvező kifejlődésük nem várható.
A Délkelet-Európában honos petrezselyem a kétéves növények közé tartozik. Egyáltalán nem érzékeny a hidegre, ezért magját akár ősszel, akár februárban, márciusban is vethetjük. Kedveli a félárnyékos helyet, a humuszban és tápanyagban gazdag talajt. A levél és a gyökérpetrezselyem között igen nagy különbség van. Ellentétben sok fűszernövénnyel, a petrezselyem szereti és igényli a vizet.
A zöldborsófajtákat három csoportba soroljuk:
A spenót a finoman elmunkált, elegendő tápanyagot tartalmazó, mészben nem szűkölködő, közép-kötött talajokon érzi magát a legjobban. Nem kedveli az erősen savanyú és a nagyon lúgos, tehát szélsőséges talajokat és a laza homokot sem.
A család fogyasztására ne vessünk egyszerre sok spenótot, inkább kétszer vagy háromszor egyhetes időközökben. A vetés ápolása csak a gyomlálásból és kapálásból áll. Jóllehet a spenót sok vizet fogyaszt, az öntözésére nemigen kerül sor, mert tavasszal a talajban még rendszerint van elegendő nedvesség ahhoz, hogy lombozatát felnevelje.
Utónövényként vethetünk nyári és a téli retket. A nyári retek tenyészideje 50- 70, a tárolásra is alkalmas téli retkeké 100-120 nap. A retek érzékeny a talajuntságra, ezért házikertben se vessük önmaga után. Jó előveteménye a korai burgonya, a zöldborsó és a zöldbab.
A növényvédelem és a tápanyagellátás, akárcsak a környezeti tényezők, bonyolult kölcsönhatásban vannak egymással. A tápanyagok felvételét a növény egészségi állapota jelentősen befolyásolja. Számos esetben a tápanyaghiány tünetei nem azért alakulnak ki a növényen, mert a talaj tápanyagokban szegény, hanem azért mert valamilyen szárbetegség vagy gyökérkártevő van jelen.
A gumós zeller magja apró, és igen vontatottan kel. 12-14 hét alatt lehet ültetésre alkalmas növényeket nevelni, gyakorlatilag csak palántáról szaporítjuk. A magot márciusban fűtött termesztő berendezésben vetjük a palántaneveléshez, szórva vagy sorba, 0,2-0,5 cm mélyen.
A fűtés nélküli fóliasátorban nevelt uborka növekedését, termésmennyiségét a kielégítő környezeti feltételek (hő, fény, víz, légnedvesség, megteremtése mellett metszéssel szabályozhatjuk.
Ültetés előtt áztassuk be egy éjszakára a tökmagokat meleg vízbe. Kb. 10-12 cm átmérőjű cserepekre lesz szükségünk, amelyekbe mindegyikébe két tökmagot ültessünk. Először töltsük fel a cserepet földdel, de ne teljesen: hagyjuk el egy ujjnyit a tetejétől, hogy locsoláskor a víz ne löttyenjen ki.