Az almánál a terméscsökkenés miatt sokkal több ereje marad a fának a hajtások növelésére, minek következtében több baj is keletkezhet.
A nagyon erősen növekedő hajtásokon ritka kivételtől eltekintve, nem képződnek virágrügyek, így jövőre is kevés lesz a termés.
Az Amerikából származó dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) veszedelmes voltát leginkább 2018-ban és 2019-ben tapasztalhattuk meg Magyarország dióültetvényeiben, de elsősorban a szórványdiófákon, amelyek mindenütt megtalálhatók az országban.
A fajt Észak-Amerikahói hurcolták be Európába, Magyarország szerencsés volt, mert – megfigyelések hiányában – egészen 2011-ig nem volt bizonyított jelenléte, bár véleményünk szerint az ország nyugati és dél-nyugati részén már akkor is jelen lehetett, hiszen a szomszédos országokban komoly kárt okozott.
A füge (Ficus carica) a telepítés utáni harmadik-negyedik évben kezd teremni, majd a nyolcadik-kilencedik évben számíthatunk a legtöbb termésre. A füge gyümölcsének érettségét a termőhéj színének megváltozása jelzi. Ez fajtától függően lehet sárgulás, barnulás, vagy éppen lilára színeződés.
A hajtások időben való elhelyezésével, rögzítésével elősegíthetjük növekedésüket, kedvező hatást gyakorolhatunk a fürtök és a vesszők beérésére, továbbá az áttelelő rügyek és fürtkezdeményeik fejlődésére. A beavatkozások módja, gyakorisága a termőhelyi adottságoktól, a művelésmódtól és a támasz kialakításától függ és befolyásolja a tőke erőnléte, a hajtások növekedése és az időjárás alakulása is.
A szőlő metszésekor növényvédelmi szempontból több dologról árulkodnak a szőlő egy- vagy többéves eltávolított vagy tőkén maradt részei. Ezeket célszerű megfigyelni és szükség esetén beavatkozni.
Egyre kevesebb szamóca terem hazánkban, a korábbi évek terméséhez képest. Elemzések szerint ennek elsősorban a hűtőipar keresletcsökkenése az oka. Hajtatásban azonban sok fajtát láthatunk, bár itt a csökkenő kézi munkaerő okoz gondokat…
A meggyfák hajlamosak arra, hogy idősebb korukban hosszú, ostorszerű vesszőket képezzenek.
Ezeknek az oldalsó rügyei rendszerint elpusztulnak és csak az ostorszerű képződmény csúcsán fejlődik egy levél, illetve virágcsokor, vagyis a fa koronáját alkotó termővesszők felkopaszodnak.
Az ilyen vesszők íves görbületének legmagasabb pontján rendszerint egy friss, erőteljes hajtás keletkezik, oldalán levélrügyekkel.
A Buxus a kertek arisztokratája. Kevés növény megjelenésében fedezhető fel olyan elegancia, mint a puszpángéban. Ez a minősítés olyan botanikustól származik, aki megszállottja a Buxus-fajok és -fajták sokaságának. A puszpángot az emberiség egyik legősibb kerti díszeként tartják számon. Az egyiptomiak mintegy 5000 évvel ezelőtt már ültették.
A jövedelmező szőlőtermesztés egyik alapfeltétele a jól beállt ültetvény. A tőkehiányok pótlását a tőkék korának és az ültetvény sajátosságainak a figyelembevételével végezzük. A hiányzó tőkék száma hűen tükrözi a művelés gondosságát, a szőlész hozzáértését és a termesztés sikerében való érdekeltségét.
A biostimulátorok természetes növényi kivonatok, mikro- és makroelemekkel kiegészítve. Célzottan a növény fejlődési szakaszaihoz igazítva kell kijuttatni őket, amikor a legnagyobb szükség van rájuk. Lombtrágyázásra akkor lehet szükség, ha a talajból a gyökerek nem képesek fölvenni a tápanyagokat a szélsőséges hideg vagy meleg, vagy a levegőtlenség miatt.