Tápanyaghiányt már a levelek jó előre jelzik. Pótlásukra az egyik leghatékonyabb módszer a tápoldatozás. A tápoldatos termesztés jelentőségét az adja, hogy a két alapvető termesztési tényező, a víz és a tápanyag együttesen, összehangoltan pótolható.
A növényvédelem és a tápanyagellátás, akárcsak a környezeti tényezők, bonyolult kölcsönhatásban vannak egymással. A tápanyagok felvételét a növény egészségi állapota jelentősen befolyásolja. Számos esetben a tápanyaghiány tünetei nem azért alakulnak ki a növényen, mert a talaj tápanyagokban szegény, hanem azért mert valamilyen szárbetegség vagy gyökérkártevő van jelen.
A kapor gyökere orsószerű, 5-20 cm hosszú. Szára hengeres, felálló, magassága a termesztés feltételeitől függően 40-120 cm. A szára végig leveles, és virágzati főtengelyben végződik. Lomblevélkéi vékonyak, fonálszerűek. Kellemes íze mellett élénkítő, szélhajtó, étvágyjavító hatása és sokoldalú felhasználhatósága alapján igen kedvelt növény.
A meggyfák hajlamosak arra, hogy idősebb korukban hosszú, ostorszerű vesszőket képezzenek.
Ezeknek az oldalsó rügyei rendszerint elpusztulnak és csak az ostorszerű képződmény csúcsán fejlődik egy levél, illetve virágcsokor, vagyis a fa koronáját alkotó termővesszők felkopaszodnak.
Az ilyen vesszők íves görbületének legmagasabb pontján rendszerint egy friss, erőteljes hajtás keletkezik, oldalán levélrügyekkel.
A nyírás gyakorisága függ a gyep faj- és fajta-összetételétől, az ápolás rendszerességétől, minőségétől, a vízellátástól és természetesen az évszak által befolyásolt növekedési erélytől. Díszgyep esetén a 10 naponkénti fűnyírás a megszokott, amíg labdarúgó-pályáknál hetente 1-2 alkalommal nyírják a füvet. A legelőterületek, utak melletti külső füves felületeken évente 2-3 nyírás elegendő a terület karbantartásához.
A gumós zeller magja apró, és igen vontatottan kel. 12-14 hét alatt lehet ültetésre alkalmas növényeket nevelni, gyakorlatilag csak palántáról szaporítjuk. A magot márciusban fűtött termesztő berendezésben vetjük a palántaneveléshez, szórva vagy sorba, 0,2-0,5 cm mélyen.
A citromfű (Melissa officinalis) elő-ázsiai őshazájából Benedek-rendi szerzetesek közreműködésével került Európába. Hazánkban meghonosodott: mézfű, mézeiké , méhfű neveken volt ismert.
Tápanyagban gazdag, jó szerkezetű talajban fejlődik szépen. 50-60 cm magasra növő, évelő gyógy- és fűszernövény.
Március az utóbbi években alapvetően csapadékban szegénynek bizonyult. A hónap második felében néhány napig hidegebb, csapadékosabb időjárás a jellemző. A fagy sokszor a virágzó fákat károsítja, sok helyen „leszüreteli” a kajszi termést. Csapadék csak 0-40 mm közötti mennyiségben hull, a nyugati határszélen több is lehet, de délen és az Alföld nagy részén, az észak-keleti országrészen jellemzően kevés esik, vagy éppen semmi. A korai felmelegedés és a gyakori, erős szél kiszippanja a talajok felső rétegéből a nedvességet.
Hatás a méhekre
Szabadforgalmú – III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek méhekre gyakorolt tulajdonságai
Méhekre nem veszélyes
valamennyi gombaölő szer, Mospilan, Pirimor, Sanmite, Runner, Nissorun, Teppeki, Dimilin, Dipel
Növény minden fejlődési állapotában korlátozás nélkül, virágzáskor is
Méhekre mérsékelten veszélyes
Karate, Decis, Insegar és Match
Virágzó növénynél napnyugta és 23 óra között, nem virágzó növényeknél korlátozás nélkül
Méhekre kifejezetten veszélyes
Sherpa, Apacs, Chess, Actara, Trebon
Virágzó növényeknél alkalmazni TILOS! Nem virágzó növényeknél felhasználható