A hajtások időben való elhelyezésével, rögzítésével elősegíthetjük növekedésüket, kedvező hatást gyakorolhatunk a fürtök és a vesszők beérésére, továbbá az áttelelő rügyek és fürtkezdeményeik fejlődésére. A beavatkozások módja, gyakorisága a termőhelyi adottságoktól, a művelésmódtól és a támasz kialakításától függ és befolyásolja a tőke erőnléte, a hajtások növekedése és az időjárás alakulása is.
A szőlő metszésekor növényvédelmi szempontból több dologról árulkodnak a szőlő egy- vagy többéves eltávolított vagy tőkén maradt részei. Ezeket célszerű megfigyelni és szükség esetén beavatkozni.
Március az utóbbi években alapvetően csapadékban szegénynek bizonyult. A hónap második felében néhány napig hidegebb, csapadékosabb időjárás a jellemző. A fagy sokszor a virágzó fákat károsítja, sok helyen „leszüreteli” a kajszi termést. Csapadék csak 0-40 mm közötti mennyiségben hull, a nyugati határszélen több is lehet, de délen és az Alföld nagy részén, az észak-keleti országrészen jellemzően kevés esik, vagy éppen semmi. A korai felmelegedés és a gyakori, erős szél kiszippanja a talajok felső rétegéből a nedvességet.
A jövedelmező szőlőtermesztés egyik alapfeltétele a jól beállt ültetvény. A tőkehiányok pótlását a tőkék korának és az ültetvény sajátosságainak a figyelembevételével végezzük. A hiányzó tőkék száma hűen tükrözi a művelés gondosságát, a szőlész hozzáértését és a termesztés sikerében való érdekeltségét.