Gyomok, mint talajszerkezet-jelzők
Nincs hozzászólás
A talajösszetétel, a talaj szerkezete meghatározza a gyomnövények elszaporodását is különösen, ha hosszabb ideig nincs a terület művelve.
Lemosó permetezés tavasszal
Nincs hozzászólás
Különösen a csapadékos, hűvös tavasz kedvez a gombás fertőzéseknek. Az almásokban a varasodás kialakulása, az őszibarackosokban a tafrina, míg a kajsziban a gnomónia, a meggyesekben pedig a monília pusztíthat. A szőlőben gyakori a korai tőkepusztulás és kordonkar-elhalás, és mind többször alakul ki erős lisztharmat-fertőzés is a gomba áttelelő ivaros alakjából kiindulva. A tapasztalatok ellenére mégis sok helyen a szőlőben egyáltalán nem, a gyümölcsösökben is maximum csak egy lemosó permetezést végeznek!
A sárgarépa hajtatása
Nincs hozzászólás
A sárgarépa tavasszal, a fűtés nélküli, kisebb légterű, kettős takarásé fóliasátrakban jól hajtatható. A csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez jó vízellátás szükséges, ezért vetés után 5-8 mm vízzel öntözzük be.
Káposztafélék palántázása
Nincs hozzászólás
A primőr kelkáposzta, karfiol, karalábé, fejes káposzta, vöröskáposzta palántáit március végétől már a szabadba is kiültethetjük. A korai termesztéshez mindig rövid tenyészidejű fajtákat válasszunk. A tápkockás palánta nevelése mindig költségesebb, mint a szálas palántáé, de nagy előnye, hogy rövid idő alatt legyökeresednek a növények, gyorsan fejlődnek és 10-14 nappal korábban szedhetők.
A leggyakoribb metszési hibák – lekötözés
Nincs hozzászólás
Gyakran hallani, hogy „a diót nem kell metszeni, a nélkül is terem, a kajszit sem, mert akkor megüti a guta. Az én gyerekkoromban nem permeteztek, nem metszettek, mégis mindig volt gyümölcs a fákon”. Ezek az állítások nem állják meg a helyüket, mert a több évig metszés nélkül hagyott növényektől nem várhatjuk el, hogy rendszeresen teremjenek. A kártevők, kórokozók túlságosan felszaporodnak, a növények idő előtt elöregszenek, elpusztulnak.
A málna termesztése
Nincs hozzászólás
A málna a jó szerkezetű, vízzel, levegővel és tápanyagokkal egyidejűleg bőven ellátott talajok növénye. Szélsőséges talajokon, futóhomokon vagy ahol a felszíni talajréteg alatt mészkőpad, kavicsréteg, esetleg magas talajvíz helyezkedik el, nagyon kockázatos málnát telepíteni. A nagy mésztartalom (pH 8,0 >) se előnyös, mert gyenge fejlődést, sárgulást okoz. Az ilyen helyeken a málnatövek 3-4 év alatt legyengülnek, elhatalmasodnak rajtuk a betegségek és a kártevők.
Paradicsom talajigénye
Nincs hozzászólás
A paradicsomot már január közepétől ültethetjük fűtött fóliasátrakba. A leghidegebb hónapokban előfordul- hat mínusz 15-20 °C is, ezért legalább 30 °C hőmérséklet-különbséget kell tudnunk tartani. A légtéren kívül a palánták kiültetése előtt a talajt is melegítsük fel legalább18-20 °C-ra.
Palántadőlés
Nincs hozzászólás
A magvetésben néha előfordul az a szomorú jelenség, amikor a magoncok a kezdeti szép fejlődést követően minden látható ok nélkül, hirtelen megdőlnek. A kiváltó ok legtöbbször egy gombabetegség, a palántadőlés, ami a növények pusztulását okozza. Több gombafaj is okozhat hasonló tüneteket, leggyakrabban a fuzárium- és a szürkepenész fajok.
A palántadőlést különösen gyakran figyelhetjük meg a melegigényes kultúráknál, így például a paradicsomnál, uborkánál, chilipaprikánál. A növényeknél jellemző a barnás-feketére színeződött és összeszűkült gyökérnyak. Amint az első valódi levelek kifejlődnek a sziklevelek után, a palánták már általában nem fogékonyak.
A paprika és a paradicsom palántanevelése
Nincs hozzászólás
Akik már december második felében a fűtött fóliasátorban elvetették a paprika és a paradicsom magját, megkezdhetik a tűzdelést: a január közepi magvetésből pedig fűtött és fűtetlen fólia alá nevelhetünk paprika- és paradicsompalántát. A magvetéshez (szaporítóföld) és a palántaneveléshez (tápkockaföld) csak jó szerkezetű, kedvező tápanyagtartalmú földkeverék ajánlott.